IP-védettség

IP-védettség

Az első számjegy a szilárd anyagok, a második a vízzel szembeni védelemre, az esetleges harmadik a szilárdságra vonatkozik. A magasabb szám minden esetben magasabb védelmi szintet jelent, pl. IP55 (dőlt betűvel). A védettségi érték hiányát gyakran X betűvel jelzik. Kiegészítő betűk is lehetségesek. Lehetséges hogy kis képekkel (is) hivatkoznak a védettségre.

Szilárd tárgyak szerkezetbe jutása elleni mechanikai védettség

  • 0: Nincs védelem
  • 1: Nagyméretű szilárd tárgyak ellen védett (>50 mm)
  • 2: Közepes méretű szilárd tárgyak ellen védett (>12 mm)
  • 3: Kisméretű szilárd tárgyak ellen védett (>2,5 mm)
  • 4: Apró méretű szilárd tárgyak ellen védett (>1 mm)
  • 5: Por ellen védett (nem károsító mértékű behatolás megengedett)
  • 6: Teljes mértékben védett por ellen

Víz elleni védettség

  • 0: Nincs védelem
  • 1: Függőlegesen cseppenő víz ellen védett (pl. kicsapódó víz)
  • 2: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől max. 15 fokban)
  • 3: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől max. 60 fokban)
  • 4: Fröccsenő víz ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
  • 5: Kisnyomású vízsugár ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
  • 6: Erős vízsugár és vízbe merítés ellen védett (rövid ideig tartó merülés, nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
  • 7: Vízbe merülés ellen védett korlátozott ideig (0,15–1 m között 30 percig)
  • 8: Víz alatt folyamatosan használható (egyedileg a gyártó által meghatározott értékek szerint, általában 1 és 3 méter közötti mélységben 30 percig)
  • 9K : Magasnyomású víztömeg, 14-16 liter/perc 10-15 cm-ről magas nyomáson.

Mechanikai szilárdság

Az IP kódról 2002 óta érvényben lévő EN 62262 nemzetközi szabvány előtt esetlegesen jelölték egy harmadik számjeggyel az adott berendezés mechanikai szilárdságát, vagyis mekkora erőhatást visel el sértetlenül.

  • 0: nem védett
  • 1: 0,225 joule behatás, ami megfelel 150 g súly ráejtésének 15 cm magasból
  • 2: 0,375 joule behatás, ami megfelel 250 g súly ráejtésének 15 cm magasból
  • 3: 0,5 joule behatás, ami megfelel 250 g súly ráejtésének 20 cm magasból
  • 5: 2 joule behatás, ami megfelel 500 g súly ráejtésének 40 cm magasból
  • 7: 6 joule behatás, ami megfelel 1,5 kg súly ráejtésének 40 cm magasból
  • 9: 20 joule behatás, ami megfelel 5 kg súly ráejtésének 40 cm magasból

Kiegészítő betűk

  • A: Veszélyes részek nem elérhetőek kézzel.
  • B: Veszélyes részek nem elérhetőek ujjal.
  • C: Veszélyes részek nem elérhetőek szerszámmal.
  • D: Veszélyes részek nem elérhetőek huzallal.
  • F: Olaj ellen védett.
  • H: Nagyfeszültségű (> 1 kV) készülék.
  • M: Vízteszt mozgás közben.
  • S: Vízteszt nyugalmi helyzetben.
  • W: Adott időjárási viszonyok között használható.
  • K: Nyomásvédett, vagyis akár gőzborotvával (80–100 bar erősségű vízsugár) tisztítható (csakis IP69 esetén)

Tipikus jelölések elektronikai készülékeknél

  1. IP65: teljes mértékben védett por ellen, és kisnyomású vízsugár ellen védett minden irányból
  2. IP66: teljes mértékben védett por ellen, és erős vízsugár és vízbe merítés ellen védett
  3. IP67: teljes mértékben védett por ellen, és vízbe merülés ellen védett korlátozott ideig
  4. IP68: teljes mértékben védett por ellen, és 1-3 m méter víz alatt folyamatosan használható 30 percen keresztül (de a gyártók ezt egyedileg határozzák meg)
  5. IP69: teljes mértékben védett por ellen, és maximum 3 méter víz alatt folyamatosan használható 1 órán keresztül

forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/IP-v%C3%A9detts%C3%A9g

8447 Ajkarendek Gyepesi u 34

06309160589

[themify_map address="8447 Ajkarendek Gyepesi u 34" width="100%" height="100%" zoom="8"]
X

Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát, valamint tárolását az Ön számítógépén. Bővebb információ

A cookie-k használatára vonatkozó szabályokat a 2002/58/EC uniós irányelv rendelkezései alapján a magyar jogalkotó az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénybe ültette át, mely így szól: “155. § (4) Egy előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy előfizető világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni. “ Érdemes megemlíteni, hogy az idézett törvényt az elektronikus hírközlési tevékenységgel, valamint minden olyan tevékenységgel kapcsolatban kell alkalmazni, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik, továbbá alkalmazni kell a kereső- és gyorsítótárolás-szolgáltatást végző közvetítő szolgáltatók esetében is (lásd a jogszabály hatályát). A fentiekből következik, hogy a 155.§ (4) bekezdéseben meghatározott rendelkezést egy átlagos weboldal, vagy webshop üzemeltetése esetén nem kell alkalmazni. Létezik azonban egy uniós ajánlás, amely nem kötelező jogszabály Magyarországon, de iránymutatását érdemes figyelembe vennünk. Az Európai Unió Adatvédelmi Munkacsoportjának 2011-es és 2013-as munkadokumentuma ajánlást fogalmaz meg, miszerint cookie-k használata esetén kell-e hozzájárulást kérni, és ha igen, akkor az hogyan történjék jogszerűen. Ezek alapján: Nem szükséges hozzájárulás a következő cookie-k használatához: A jelszóval védett munkamenethez használt cookie (ez a cookie a felhasználó azonosítására szolgál az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásba való belépés után; a felhasználó azonosítása ahhoz szükséges, hogy ne szakadjon meg a hírközlő hálózaton a szerverrel folytatott kommunikáció). A bevásárlókosárhoz használt cookie (az internetes áruházakban jellemzően ilyen típusú cookie-kal tárolják a felhasználó által (például a „kosárba” gomb megnyomásával) kiválasztott árucikkek hivatkozásait. Ez a cookie így feltétlenül szükséges a felhasználó által kifejezetten kért, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásához). Biztonsági cookie-k (a biztonsági cookie-k elengedhetetlenek a 95/46/EK irányelv vagy más jogszabály által előírt biztonsági követelmények teljesítéséhez a felhasználó által kifejezetten kért, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás kapcsán. Az ilyen cookie-val például olyan egyedi azonosító hozható létre, amely lehetővé teszi, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtója hatékonyabban ismerhesse fel a visszatérő felhasználókat. E nélkül, vagyis ha a belépési kérés korábban nem látott eszközről érkezik, a rendszernek további biztonsági kérdéseket kell feltennie). forrás:http://net-jog.hu/2015/10/17/mi-a-helyzet-cookie-ugyben/

Close