– Szó sincs arról, hogy újra kellene vizsgáznia minden járművezetőnek, ha majd módosulnak a KRESZ-szabályok – mondta Kiss Anita, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) sajtófőnöke az MTI-nek hétfőn.
A Magyar Nemzet hétfőn arról ír, hogy lassan négy éve húzódik az átfogó KRESZ-módosítás befejezése, Kozma Péter közlekedési jogász szerint a késlekedés oka lehet, hogy 2014-ben az ORFK szóvivője azt nyilatkozta, hogy a tervek a szerint az új törvény hatálybalépésekor mindenkinek újra kellene vizsgáznia KRESZ-ből.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtófőnöke hangsúlyozta: a KRESZ áttekintése régóta tart, és még akár egy-másfél év is eltelhet, mire a szabályok módosulnak.
A KRESZ módosítására vonatkozó javaslatokról folyamatosan egyeztetnek az érintett minisztériumokkal, szakmai szervezetekkel – mondta Kiss Anita.
Az NFM sajtófőnöke a jelenleg napirenden lévő javaslatok között említette, hogy a környezetkímélő elektromos autók elterjedését segítenék, ezek a járművek behajthatnának a buszsávba, a környezetvédelmi övezet tábla rájuk nem vonatkozna. Az autópályán és autóúton torlódás esetén mindenkinek használnia kellene az elakadásra figyelmeztető lámpajelzést, szó van a sebességhatárok emeléséről azokon az utakon, ahol minden körülmény ezt megengedi, például jó minőségű az út, kevés baleset történik, ott a személyautók és teherautók is magasabb sebességgel mehetnének, annak mértéke az egyeztetésektől is függ – ismertette Kiss Anita.
Az ORFK a délelőtt folyamán a honlapján közzétett közleményében valótlanságnak nevezte, hogy a szervezet szóvivője bármikor is erről nyilatkozott volna.
Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát, valamint tárolását az Ön számítógépén. Bővebb információ
A cookie-k használatára vonatkozó szabályokat a 2002/58/EC uniós irányelv rendelkezései alapján a magyar jogalkotó az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénybe ültette át, mely így szól:
“155. § (4) Egy előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy előfizető világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni. “
Érdemes megemlíteni, hogy az idézett törvényt az elektronikus hírközlési tevékenységgel, valamint minden olyan tevékenységgel kapcsolatban kell alkalmazni, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik, továbbá alkalmazni kell a kereső- és gyorsítótárolás-szolgáltatást végző közvetítő szolgáltatók esetében is (lásd a jogszabály hatályát). A fentiekből következik, hogy a 155.§ (4) bekezdéseben meghatározott rendelkezést egy átlagos weboldal, vagy webshop üzemeltetése esetén nem kell alkalmazni.
Létezik azonban egy uniós ajánlás, amely nem kötelező jogszabály Magyarországon, de iránymutatását érdemes figyelembe vennünk. Az Európai Unió Adatvédelmi Munkacsoportjának 2011-es és 2013-as munkadokumentuma ajánlást fogalmaz meg, miszerint cookie-k használata esetén kell-e hozzájárulást kérni, és ha igen, akkor az hogyan történjék jogszerűen. Ezek alapján:
Nem szükséges hozzájárulás a következő cookie-k használatához:
A jelszóval védett munkamenethez használt cookie (ez a cookie a felhasználó azonosítására szolgál az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásba való belépés után; a felhasználó azonosítása ahhoz szükséges, hogy ne szakadjon meg a hírközlő hálózaton a szerverrel folytatott kommunikáció).
A bevásárlókosárhoz használt cookie (az internetes áruházakban jellemzően ilyen típusú cookie-kal tárolják a felhasználó által (például a „kosárba” gomb megnyomásával) kiválasztott árucikkek hivatkozásait. Ez a cookie így feltétlenül szükséges a felhasználó által kifejezetten kért, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásához).
Biztonsági cookie-k (a biztonsági cookie-k elengedhetetlenek a 95/46/EK irányelv vagy más jogszabály által előírt biztonsági követelmények teljesítéséhez a felhasználó által kifejezetten kért, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás kapcsán. Az ilyen cookie-val például olyan egyedi azonosító hozható létre, amely lehetővé teszi, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtója hatékonyabban ismerhesse fel a visszatérő felhasználókat. E nélkül, vagyis ha a belépési kérés korábban nem látott eszközről érkezik, a rendszernek további biztonsági kérdéseket kell feltennie).
forrás:http://net-jog.hu/2015/10/17/mi-a-helyzet-cookie-ugyben/
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.