– Gelencsér Tímeát választották 2016 legszebb lányának a Magyarország Szépe versenyen vasárnap, így ő képviseli majd az országot a Miss World 2016 nemzetközi döntőjén Washingtonban decemberben.
A 22 éves királynő első udvarhölgyének a 22 éves Oczella Esztert, második udvarhölgyének pedig a 23 éves Dukai Babettet választotta a zsűri. A közönség Dézsányi Biankát találta a legszebb magyar lánynak ebben az évben. A 2016 legszebb mosolya címét Késmárki Enikőnek ítélte a közönség.
Idén is több mint ezer jelentkező közül választották ki azt a 15 lányt, akik vasárnap este a Duna csatorna élőben közvetített műsorában megmérkőztek a győzelemért. A programban a lányok többek közt bikiniben, a magyar olimpikonok tiszteletére aranyszínű ruhában, esélyiben és Bélavári Zita divattervező népi ihletésű kreációiban is megmutatták magukat.
A szépségverseny mottója Beauty with Purpose, azaz a szépség nem csak önmagáért való. Célja, hogy a támogatásra, segítségre szorulókra hívja fel a figyelmet.
A műsor zenei betéteiben közreműködött Tolvai Renáta, Király Viktor és Király Linda, Vastag Csaba és Vastag Tamás, valamint a Hooligans és a Honeybeast együttes, az est házigazdái Tatár Csilla és Harsányi Levente voltak.
A Miss World szépségversenyt először 1951-ben rendezték meg, magyar résztvevő pedig 26 évvel ezelőtt szerepelt rajta először.
A múlt évben Kiss Daniella aratott győzelmet a magyarországi megmérettetésen, Kulcsár Edina egy évvel korábban, a 2014-es világverseny londoni döntőjén a második helyezést érte el.
A Magyarország Szépe verseny győztese, Gelencsér Tímea a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai gyártóbázisának 1-es stúdiójában 2016. július 17-én. A decemberi Miss World versenyen Gelencsér Tímea képviselheti Magyarországot Washingtonban. MTI Fotó: Mohai Balázs
Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát, valamint tárolását az Ön számítógépén. Bővebb információ
A cookie-k használatára vonatkozó szabályokat a 2002/58/EC uniós irányelv rendelkezései alapján a magyar jogalkotó az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénybe ültette át, mely így szól:
“155. § (4) Egy előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy előfizető világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni. “
Érdemes megemlíteni, hogy az idézett törvényt az elektronikus hírközlési tevékenységgel, valamint minden olyan tevékenységgel kapcsolatban kell alkalmazni, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik, továbbá alkalmazni kell a kereső- és gyorsítótárolás-szolgáltatást végző közvetítő szolgáltatók esetében is (lásd a jogszabály hatályát). A fentiekből következik, hogy a 155.§ (4) bekezdéseben meghatározott rendelkezést egy átlagos weboldal, vagy webshop üzemeltetése esetén nem kell alkalmazni.
Létezik azonban egy uniós ajánlás, amely nem kötelező jogszabály Magyarországon, de iránymutatását érdemes figyelembe vennünk. Az Európai Unió Adatvédelmi Munkacsoportjának 2011-es és 2013-as munkadokumentuma ajánlást fogalmaz meg, miszerint cookie-k használata esetén kell-e hozzájárulást kérni, és ha igen, akkor az hogyan történjék jogszerűen. Ezek alapján:
Nem szükséges hozzájárulás a következő cookie-k használatához:
A jelszóval védett munkamenethez használt cookie (ez a cookie a felhasználó azonosítására szolgál az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásba való belépés után; a felhasználó azonosítása ahhoz szükséges, hogy ne szakadjon meg a hírközlő hálózaton a szerverrel folytatott kommunikáció).
A bevásárlókosárhoz használt cookie (az internetes áruházakban jellemzően ilyen típusú cookie-kal tárolják a felhasználó által (például a „kosárba” gomb megnyomásával) kiválasztott árucikkek hivatkozásait. Ez a cookie így feltétlenül szükséges a felhasználó által kifejezetten kért, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásához).
Biztonsági cookie-k (a biztonsági cookie-k elengedhetetlenek a 95/46/EK irányelv vagy más jogszabály által előírt biztonsági követelmények teljesítéséhez a felhasználó által kifejezetten kért, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás kapcsán. Az ilyen cookie-val például olyan egyedi azonosító hozható létre, amely lehetővé teszi, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtója hatékonyabban ismerhesse fel a visszatérő felhasználókat. E nélkül, vagyis ha a belépési kérés korábban nem látott eszközről érkezik, a rendszernek további biztonsági kérdéseket kell feltennie).
forrás:http://net-jog.hu/2015/10/17/mi-a-helyzet-cookie-ugyben/
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.