+36-30-916-0589

Termékkategóriák

Szeméremsértő fényképeket értékesített (Videóval)

A debreceni rendőrök vádemelési javaslattal fejezték be a nyomozást egy férfival szemben, aki a gyanú szerint gyermekekről készült pornográf tartalmú felvételeket tett közzé és értékesített az interneten.
A cikkhez kapcsolódó videó:

Gyermekpornográfia bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást a Debreceni Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya C. Pál 47 éves budapesti lakossal szemben.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda jelzése alapján indult nyomozás során a debreceni rendőrök megállapították, hogy a férfi 2014. október 31-e óta több olyan képet töltött le az internetről és tárolt a számítógépén, amelyeken gyermekeket szeméremsértő módon ábrázoltak.

A nyomozók egy összehangolt akció keretében 2016. február 28-án házkutatást tartottak a férfi debreceni tartózkodási helyén, amely során asztali számítógépet, merevlemezeket, mobiltelefonokat, valamint CD lemezeket foglaltak le. A megalapozott gyanú szerint a 47 éves férfi a gyermekekről készült képeket az internetre töltötte fel, amelyek után pénzt kapott.

A gyanúsítottat a nyomozók bűnügyi őrizetbe vették és előterjesztést tettek előzetes letartóztatásának indítványázására, amelyet a Debreceni Járásbíróság 2016. március 2-án elrendelt. A férfi kihallgatásán a terhére rótt bűncselekmény elkövetését elismerte.

A rendőrség C. Pállal szemben a nyomozást a napokban befejezte és az ügyben keletkezett iratokat vádemelési javaslattal továbbította a járási ügyészség részére.


Posted

in

by

Tags:

Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát, valamint tárolását az Ön számítógépén. Bővebb információ

A cookie-k használatára vonatkozó szabályokat a 2002/58/EC uniós irányelv rendelkezései alapján a magyar jogalkotó az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénybe ültette át, mely így szól: “155. § (4) Egy előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy előfizető világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni. “ Érdemes megemlíteni, hogy az idézett törvényt az elektronikus hírközlési tevékenységgel, valamint minden olyan tevékenységgel kapcsolatban kell alkalmazni, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik, továbbá alkalmazni kell a kereső- és gyorsítótárolás-szolgáltatást végző közvetítő szolgáltatók esetében is (lásd a jogszabály hatályát). A fentiekből következik, hogy a 155.§ (4) bekezdéseben meghatározott rendelkezést egy átlagos weboldal, vagy webshop üzemeltetése esetén nem kell alkalmazni. Létezik azonban egy uniós ajánlás, amely nem kötelező jogszabály Magyarországon, de iránymutatását érdemes figyelembe vennünk. Az Európai Unió Adatvédelmi Munkacsoportjának 2011-es és 2013-as munkadokumentuma ajánlást fogalmaz meg, miszerint cookie-k használata esetén kell-e hozzájárulást kérni, és ha igen, akkor az hogyan történjék jogszerűen. Ezek alapján: Nem szükséges hozzájárulás a következő cookie-k használatához: A jelszóval védett munkamenethez használt cookie (ez a cookie a felhasználó azonosítására szolgál az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásba való belépés után; a felhasználó azonosítása ahhoz szükséges, hogy ne szakadjon meg a hírközlő hálózaton a szerverrel folytatott kommunikáció). A bevásárlókosárhoz használt cookie (az internetes áruházakban jellemzően ilyen típusú cookie-kal tárolják a felhasználó által (például a „kosárba” gomb megnyomásával) kiválasztott árucikkek hivatkozásait. Ez a cookie így feltétlenül szükséges a felhasználó által kifejezetten kért, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásához). Biztonsági cookie-k (a biztonsági cookie-k elengedhetetlenek a 95/46/EK irányelv vagy más jogszabály által előírt biztonsági követelmények teljesítéséhez a felhasználó által kifejezetten kért, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás kapcsán. Az ilyen cookie-val például olyan egyedi azonosító hozható létre, amely lehetővé teszi, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtója hatékonyabban ismerhesse fel a visszatérő felhasználókat. E nélkül, vagyis ha a belépési kérés korábban nem látott eszközről érkezik, a rendszernek további biztonsági kérdéseket kell feltennie). forrás:http://net-jog.hu/2015/10/17/mi-a-helyzet-cookie-ugyben/

Close