+36-30-916-0589

Termékkategóriák

Falban égő vezetékekhez riasztották az ajkai tűzoltókat

Falban égő vezetékről érkezett a bejelentés kedd kora délután a katasztrófavédelemhez. Ajkát nagy sebességgel és hanggal hagyta el az egyik fecskendőkocsija, hogy segítségére siethessen a Kislődön bajbajutottnak. Ám információink szerint a tűz csak vaklármának bizonyult. Az egység a helyszínen semmi égésre utaló jelet nem talált, nem, hogy falban, de falon kívül sem.

Azt nem tudni, hogy a bejelentést tréfának szánta valaki, vagy valóban azt érzékelte, hogy tűz van. Egy biztos, hogy rossz tréfa ilyennel viccelődni. Nem csak anyagi kárt okoz vele, (egy ilyen egység kivonulási költsége nem két forint), de még emberéleteket is veszélyeztethet. Hiszen ne történjen meg, de bármikor előfordulhat egy tízemeletes tűz, vagy bármi más olyan tűzeset ahova kellene mind a kettő gépjárműfecskendő, de az egyiket éppen kiküldte valaki szórakozásból egy nem létező tűzhöz.

A statisztikákat elnézve nem ritka, hogy téves riasztáshoz kell vonulnia a Tűzoltóságnak, ezeknek a veszélyeire már többször figyelmeztetett a Katasztrófavédelem is.

Nemrégiben a Pápai Bíróság százezer forint bírságot szabott ki egy férfinak aki háromszor is potyára ugrasztotta a pápai tűzoltókat.

Jó tudni és megjegyezni, hogy a szabálysértési törvény értelmében 2013. szeptember 1-jétől szabálysértésnek minősül a segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele, így akár 150 ezer forintos bírsággal is sújtható az, aki „szórakozásból” hívja ki a tűzoltókat.

„Aki az egységes európai segélyhívó számot (112), illetve a nemzeti segélyhívó számokat (104, 105, 107) annak rendeltetésétől eltérő célból, szándékosan felhív, szabálysértést követ el” – fogalmaz a jogszabály.

A rendeltetéstől való eltérő igénybevételről akkor beszélhetünk, amikor az elkövető a hatóságokat a segélyhívó telefonszámon nem a segélykérés alapján képező, valós káreseményről tájékoztatja, vagy nem az esemény miatt kér segítséget, és ezáltal a segélyhívó számot indokolatlanul foglalja.

Amennyiben bebizonyosodik, hogy a bejelentő a segélyhívó számot szándékosan a rendeltetéstől eltérő célból hívta fel, szabálysértési feljelentés megtételére kerül sor. Azt is tudni kell, hogy a tűzvédelmi törvény értelmében a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére kötelezhető az, aki miatt a gépjárműfecskendők fölöslegesen vonultak a megadott helyszínre.

Abban az esetben nem kerül felelősségre vonásra sor, ha a téves jelzést adó személy hibásan értékeli az adott szituációt, és a jelzéssel a hatóságot nem akarja megtéveszteni. Ekkor nem valósul meg a szabálysértési tényállás.

Jó, ha tudják a névtelenül telefonálók, hogy telefonszámukat akkor is rögzíti a rendszer, ha ők azt letiltották. Hangfelvétel és telefonszám alapján könnyen kideríthető, hogy ki volt a szabálysértő, még akkor is, ha nyilvános fülkéből telefonál.

Veszprém megyében 2014-ben huszonegy, 2015-ben nyolc olyan eset volt, amikor a tűzoltók riasztása valótlan bejelentés alapján riasztották, illetve szándékosan megtévesztő volt a bejelentés. A csökkenő tendencia egyértelműen látszik, melyben nagy szerepe van minden bizonnyal a komoly anyagi következményeknek is.


Posted

in

,

by

Tags:

Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát, valamint tárolását az Ön számítógépén. Bővebb információ

A cookie-k használatára vonatkozó szabályokat a 2002/58/EC uniós irányelv rendelkezései alapján a magyar jogalkotó az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénybe ültette át, mely így szól: “155. § (4) Egy előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy előfizető világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni. “ Érdemes megemlíteni, hogy az idézett törvényt az elektronikus hírközlési tevékenységgel, valamint minden olyan tevékenységgel kapcsolatban kell alkalmazni, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik, továbbá alkalmazni kell a kereső- és gyorsítótárolás-szolgáltatást végző közvetítő szolgáltatók esetében is (lásd a jogszabály hatályát). A fentiekből következik, hogy a 155.§ (4) bekezdéseben meghatározott rendelkezést egy átlagos weboldal, vagy webshop üzemeltetése esetén nem kell alkalmazni. Létezik azonban egy uniós ajánlás, amely nem kötelező jogszabály Magyarországon, de iránymutatását érdemes figyelembe vennünk. Az Európai Unió Adatvédelmi Munkacsoportjának 2011-es és 2013-as munkadokumentuma ajánlást fogalmaz meg, miszerint cookie-k használata esetén kell-e hozzájárulást kérni, és ha igen, akkor az hogyan történjék jogszerűen. Ezek alapján: Nem szükséges hozzájárulás a következő cookie-k használatához: A jelszóval védett munkamenethez használt cookie (ez a cookie a felhasználó azonosítására szolgál az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásba való belépés után; a felhasználó azonosítása ahhoz szükséges, hogy ne szakadjon meg a hírközlő hálózaton a szerverrel folytatott kommunikáció). A bevásárlókosárhoz használt cookie (az internetes áruházakban jellemzően ilyen típusú cookie-kal tárolják a felhasználó által (például a „kosárba” gomb megnyomásával) kiválasztott árucikkek hivatkozásait. Ez a cookie így feltétlenül szükséges a felhasználó által kifejezetten kért, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásához). Biztonsági cookie-k (a biztonsági cookie-k elengedhetetlenek a 95/46/EK irányelv vagy más jogszabály által előírt biztonsági követelmények teljesítéséhez a felhasználó által kifejezetten kért, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás kapcsán. Az ilyen cookie-val például olyan egyedi azonosító hozható létre, amely lehetővé teszi, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtója hatékonyabban ismerhesse fel a visszatérő felhasználókat. E nélkül, vagyis ha a belépési kérés korábban nem látott eszközről érkezik, a rendszernek további biztonsági kérdéseket kell feltennie). forrás:http://net-jog.hu/2015/10/17/mi-a-helyzet-cookie-ugyben/

Close