Vádemelési javaslattal zárták le az ajkai rendőrök annak a férfinak az ügyét, aki azért törte be az ajkai autóbusz-pályaudvar várótermének egyik ajtaját, mert börtönbe akart kerülni.
A cikkhez kapcsolódó videó:
A nyomozás során megállapított adatok alapján 2016. július 16-án 4 óra körül a 21 éves B. G. az ajkai autóbusz-pályaudvar várótermének ajtajához egy fém hulladékgyűjtőt dobott, majd a megrepedt üveget lábbal berúgta. Cselekményével több, mint százezer forint kárt okozott a közlekedési társaságnak. A rövid időn belül kiérkező egyenruhások a helyszínen elfogták a 21 éves férfit, aki tettét azzal magyarázta, hogy börtönbe szeretne kerülni, mert ott szerinte nem kell semmit csinálni.
A férfival szemben újabb büntetőeljárás indult, mivel a beszerzett adatok alapján 2016. július 27-én reggelre egy Ajka-Padragkút belterületén parkoló személygépkocsi jobb első ajtaját feszegette, majd kinyitotta azzal a céllal, hogy a járműből értékeket tulajdonítson el. A férfi gépkocsiból végül nem vitt el semmit, de annak utasterében kábeleket tépett ki a helyéről, valamint visszapillantó tükröt letörte, aminek következtében a szélvédő is megrepedt. A gyanúsított több mint kétszáz-ezer forint kárt okozott a sértettnek.
Mindezek mellett a halimbai férfival szemben jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség elkövetése miatt szabálysértési eljárás is indult.
Az ügyben a garázdaság és rongálás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt, valamint rongálás vétség és lopás vétség kísérlet megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást az Ajkai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya a napokban befejezte, és az ügy iratait bíróság elé állítási javaslattal küldte meg az illetékes ügyészségnek.
Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát, valamint tárolását az Ön számítógépén. Bővebb információ
A cookie-k használatára vonatkozó szabályokat a 2002/58/EC uniós irányelv rendelkezései alapján a magyar jogalkotó az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénybe ültette át, mely így szól:
“155. § (4) Egy előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy előfizető világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni. “
Érdemes megemlíteni, hogy az idézett törvényt az elektronikus hírközlési tevékenységgel, valamint minden olyan tevékenységgel kapcsolatban kell alkalmazni, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik, továbbá alkalmazni kell a kereső- és gyorsítótárolás-szolgáltatást végző közvetítő szolgáltatók esetében is (lásd a jogszabály hatályát). A fentiekből következik, hogy a 155.§ (4) bekezdéseben meghatározott rendelkezést egy átlagos weboldal, vagy webshop üzemeltetése esetén nem kell alkalmazni.
Létezik azonban egy uniós ajánlás, amely nem kötelező jogszabály Magyarországon, de iránymutatását érdemes figyelembe vennünk. Az Európai Unió Adatvédelmi Munkacsoportjának 2011-es és 2013-as munkadokumentuma ajánlást fogalmaz meg, miszerint cookie-k használata esetén kell-e hozzájárulást kérni, és ha igen, akkor az hogyan történjék jogszerűen. Ezek alapján:
Nem szükséges hozzájárulás a következő cookie-k használatához:
A jelszóval védett munkamenethez használt cookie (ez a cookie a felhasználó azonosítására szolgál az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásba való belépés után; a felhasználó azonosítása ahhoz szükséges, hogy ne szakadjon meg a hírközlő hálózaton a szerverrel folytatott kommunikáció).
A bevásárlókosárhoz használt cookie (az internetes áruházakban jellemzően ilyen típusú cookie-kal tárolják a felhasználó által (például a „kosárba” gomb megnyomásával) kiválasztott árucikkek hivatkozásait. Ez a cookie így feltétlenül szükséges a felhasználó által kifejezetten kért, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásához).
Biztonsági cookie-k (a biztonsági cookie-k elengedhetetlenek a 95/46/EK irányelv vagy más jogszabály által előírt biztonsági követelmények teljesítéséhez a felhasználó által kifejezetten kért, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás kapcsán. Az ilyen cookie-val például olyan egyedi azonosító hozható létre, amely lehetővé teszi, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtója hatékonyabban ismerhesse fel a visszatérő felhasználókat. E nélkül, vagyis ha a belépési kérés korábban nem látott eszközről érkezik, a rendszernek további biztonsági kérdéseket kell feltennie).
forrás:http://net-jog.hu/2015/10/17/mi-a-helyzet-cookie-ugyben/
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.