+36-30-916-0589

Termékkategóriák

Kilátótól kilátóig

Kirándulni indultak a Bródy Imre Gimnázium diákjai. Két csoport gyülekezett szeptember 24-én az ajkai vasútállomáson. Az egyik csoport a Bródy túrakör tagjaiból állt, ők a heti két tanítás utáni testnevelés órát váltják ki a havi egy túrával. A diákok másik csoportját az énekkarosok alkották, akik kétnapos kirándulásra indultak a Cuha völgyébe. Az énekkarosok kirándulását az iskola alapítványa támogatta. A túrára indulókat az iskola tanárnője Pegánné Göntér Szilvia túravezető kísérte.

Az idei első túra veszprémi barangolás címet kapta, ahol 18 km távot teljesítettek a diákok. A csapat reggel 7 óra után gyülekezett a vasútállomáson, ahonnan Veszprémig mentek vonattal. Onnan gyalog a Jutas vitéz kilátóig, majd a Szent Margit romokat tekintették meg. Az ifjú turistákhoz kegyes volt az időjárás, nem vette el a csapat kedvét a további természetjárástól, hiszen gyönyörű napsütésben indulhattak tovább a Gulya-dombra, ahol a nemrég átadott Gizella királyné kilátót hódították meg. Ez a kilátó építészetileg ritka megoldású, mert nem fából, hanem horganyzott acélból készült, 22 méter magas, hét szintes, és 51 tonna össztömegű. A kilátó tetejéről megnézhették, hogy milyen magasra kell még menniük, hogy a Csatár-hegyről is megcsodálhassák a gyönyörű őszi panorámát.

A 375 méter magas Csatár-hegy tetején épült 150 méter magas kilátónál megpihentek, majd Márkó felé vették az irányt. Itt véget is ért a túrájuk. Vonatra szálltak, és délután három óra felé visszaérkeztek Ajkára. Fáradtan, de élményekkel gazdagodva érkeztek haza. Még hat túra teljesítése vár rájuk a 2016/2017-es tanévben. A következő október 22-én lesz, amikor sétára indulnak a Felső-Cuha szurdokba ez a táv 8 km.

F.P.T.


Posted

in

,

by

Tags:

Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát, valamint tárolását az Ön számítógépén. Bővebb információ

A cookie-k használatára vonatkozó szabályokat a 2002/58/EC uniós irányelv rendelkezései alapján a magyar jogalkotó az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénybe ültette át, mely így szól: “155. § (4) Egy előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy előfizető világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni. “ Érdemes megemlíteni, hogy az idézett törvényt az elektronikus hírközlési tevékenységgel, valamint minden olyan tevékenységgel kapcsolatban kell alkalmazni, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik, továbbá alkalmazni kell a kereső- és gyorsítótárolás-szolgáltatást végző közvetítő szolgáltatók esetében is (lásd a jogszabály hatályát). A fentiekből következik, hogy a 155.§ (4) bekezdéseben meghatározott rendelkezést egy átlagos weboldal, vagy webshop üzemeltetése esetén nem kell alkalmazni. Létezik azonban egy uniós ajánlás, amely nem kötelező jogszabály Magyarországon, de iránymutatását érdemes figyelembe vennünk. Az Európai Unió Adatvédelmi Munkacsoportjának 2011-es és 2013-as munkadokumentuma ajánlást fogalmaz meg, miszerint cookie-k használata esetén kell-e hozzájárulást kérni, és ha igen, akkor az hogyan történjék jogszerűen. Ezek alapján: Nem szükséges hozzájárulás a következő cookie-k használatához: A jelszóval védett munkamenethez használt cookie (ez a cookie a felhasználó azonosítására szolgál az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásba való belépés után; a felhasználó azonosítása ahhoz szükséges, hogy ne szakadjon meg a hírközlő hálózaton a szerverrel folytatott kommunikáció). A bevásárlókosárhoz használt cookie (az internetes áruházakban jellemzően ilyen típusú cookie-kal tárolják a felhasználó által (például a „kosárba” gomb megnyomásával) kiválasztott árucikkek hivatkozásait. Ez a cookie így feltétlenül szükséges a felhasználó által kifejezetten kért, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásához). Biztonsági cookie-k (a biztonsági cookie-k elengedhetetlenek a 95/46/EK irányelv vagy más jogszabály által előírt biztonsági követelmények teljesítéséhez a felhasználó által kifejezetten kért, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás kapcsán. Az ilyen cookie-val például olyan egyedi azonosító hozható létre, amely lehetővé teszi, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtója hatékonyabban ismerhesse fel a visszatérő felhasználókat. E nélkül, vagyis ha a belépési kérés korábban nem látott eszközről érkezik, a rendszernek további biztonsági kérdéseket kell feltennie). forrás:http://net-jog.hu/2015/10/17/mi-a-helyzet-cookie-ugyben/

Close