A Természeti Katasztrófák Világnapja minden év októberének második szerdájára esik. Ez a nap elsősorban a természeti katasztrófák áldozatainak állít emléket, emellett pedig jó alkalmat jelent, hogy különböző prevenciós előadásokkal és bemutatókkal felhívjuk a figyelmet a megfelelő védekezés és felkészültség fontosságára. Az elmúlt évtized során világszerte több mint hatszázezer ember veszítette életét természeti katasztrófák miatt, ehhez megközelítőleg hétszáz katasztrófának kellett bekövetkeznie. Az elmúlt években tapasztalt népességrobbanás és rendkívül nagymértékű urbanizáció alapjaiban változtatta meg a modern világ képét. Az óriásvárosok kialakulásakor pedig az egyre gyakrabban keletkező helyhiány miatt a súlyos természeti veszélyeket rejtő területek is benépesültek, ezzel jelentősen megnövelve egy esetleges természeti katasztrófa kockázatát. Az ilyen területek például a folyóvizek árterei, vagy a földcsuszamlásoktól rendszeresen sújtott helyoldalak.
Az ENSZ már az 1990-es években nemzetközi összefogást sürgetett a probléma megoldása kapcsán, valamint a szakemberek egy programot is kidolgoztak a természeti katasztrófák számának csökkentése érdekében. A program fő célkitűzései között szerepelt a globális erőfeszítések koordinálása, valamint a katasztrófahelyzetek megelőzésének hatékonyabbá tétele is. A program kapcsán egy jelentés is készült, melyből kiderül, hogy a klímaváltozás természeti sokszínűségre gyakorolt hatása szempontjából hazánk a világ egyik legsérülékenyebb országa. Ez az állítás az elmúlt évek tapasztalatai alapján bizonyítást nyert, elég csak az 1999 februárjában történt rekord mennyiségű havazásra, vagy épp a 2001-ben és 2006-ban bekövetkezett tiszai árvizekre, vagy a 2010 májusában a Kab-hegyen mért, minden addiginál erősebb 165 km/h-s széllökésekre gondolni.
A természeti csapásokat megakadályozni ugyan nem tudjuk, azonban megfelelő felkészüléssel hatékonyan védekezhetünk ellenük ellenük.
Az oldal használatával Ön elfogadja a cookie-k használatát, valamint tárolását az Ön számítógépén. Bővebb információ
A cookie-k használatára vonatkozó szabályokat a 2002/58/EC uniós irányelv rendelkezései alapján a magyar jogalkotó az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénybe ültette át, mely így szól:
“155. § (4) Egy előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy előfizető világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni. “
Érdemes megemlíteni, hogy az idézett törvényt az elektronikus hírközlési tevékenységgel, valamint minden olyan tevékenységgel kapcsolatban kell alkalmazni, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik, továbbá alkalmazni kell a kereső- és gyorsítótárolás-szolgáltatást végző közvetítő szolgáltatók esetében is (lásd a jogszabály hatályát). A fentiekből következik, hogy a 155.§ (4) bekezdéseben meghatározott rendelkezést egy átlagos weboldal, vagy webshop üzemeltetése esetén nem kell alkalmazni.
Létezik azonban egy uniós ajánlás, amely nem kötelező jogszabály Magyarországon, de iránymutatását érdemes figyelembe vennünk. Az Európai Unió Adatvédelmi Munkacsoportjának 2011-es és 2013-as munkadokumentuma ajánlást fogalmaz meg, miszerint cookie-k használata esetén kell-e hozzájárulást kérni, és ha igen, akkor az hogyan történjék jogszerűen. Ezek alapján:
Nem szükséges hozzájárulás a következő cookie-k használatához:
A jelszóval védett munkamenethez használt cookie (ez a cookie a felhasználó azonosítására szolgál az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásba való belépés után; a felhasználó azonosítása ahhoz szükséges, hogy ne szakadjon meg a hírközlő hálózaton a szerverrel folytatott kommunikáció).
A bevásárlókosárhoz használt cookie (az internetes áruházakban jellemzően ilyen típusú cookie-kal tárolják a felhasználó által (például a „kosárba” gomb megnyomásával) kiválasztott árucikkek hivatkozásait. Ez a cookie így feltétlenül szükséges a felhasználó által kifejezetten kért, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásához).
Biztonsági cookie-k (a biztonsági cookie-k elengedhetetlenek a 95/46/EK irányelv vagy más jogszabály által előírt biztonsági követelmények teljesítéséhez a felhasználó által kifejezetten kért, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás kapcsán. Az ilyen cookie-val például olyan egyedi azonosító hozható létre, amely lehetővé teszi, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtója hatékonyabban ismerhesse fel a visszatérő felhasználókat. E nélkül, vagyis ha a belépési kérés korábban nem látott eszközről érkezik, a rendszernek további biztonsági kérdéseket kell feltennie).
forrás:http://net-jog.hu/2015/10/17/mi-a-helyzet-cookie-ugyben/
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.